Szent István király római Katolikus Plébánia honlapja
 Karcag

Vissza a kezdőlapra.


A parókia épülete
  
A templom 1905-ben

A karcagi Szent István Római Katolikus templom 1903-ban épült.

37/2001 számú rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll 2106 KÖH azonosítószámon

 

Római Katolikus hitélet, az egyházközösség története és élete Karcagon

 
Történelmi emlék Mária Terézia korából (őslakosság és a katolikusok)     link

A mai Szent István király templomát 1896-ban építették. Orgonáját (1/10 m/r, op. 360.) 1901-ben az Angster gyár építette. Harangjait 1901-ben: 57 cm átmérőjűt Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban,
                                       1927-ben: 75 cm átmérőjűt a Harangművek Rt.,
                                       1928-ban: 100 cm átmérőjűt. Szlezák László Budapesten öntötték.


1940-ben végzett felmérés alapján a vallási hovatartozás adatai:
                   6167 r.k., 109 g.k., 38 g.kel., 110 ev., 18.128 ref., 778 izr., 221 egyéb vall., össz. 25.551.


A római katolikusok a XVIII. század utolsó évtizedeiben kezdtek betelepülni.
A tömeges beköltözés 1769-ben, az ipar némi javulásával párhuzamosan történt.
A Felvidékről és Jászságból érkeztek Karcagra. Hitközségünk megalakulása az 1770-es évekre tehető.
Az első esperes-plébános Illés Antal volt 1771-1793-ig.

A nagykunsági római katolikus egyház kerülete az egri érsekség területéhez tartozik.
A XVIII. század utolsó évtizedeiben betelepülő római katolikus vallású lakosság mindig kisebbségben volt városunkban. Karcagon az első templomunk 1773-ban épült fel, mely 1902-ig állott a mai Ipartestületi Otthon helyén.
Mai templomunk 1901-ben épült. A város első római katolikus polgármestere Tassy-Becz Béla volt
1897-1902-ig.

1771-1993-ig a római katolikus hitközség nyilvántartása 19 plébánost, 65 hitoktatót és káplánt sorol fel.

Mai templomunk felépítése Zsigrai János plébános nevéhez fűződik, aki 1890-1921-ig töltötte be hivatalát.1893-tól nagy támogatója a római katolikus egyházközségnek Kása József tervező építész aki Karcag város képviselőtestületének tagja, római katolikus egyházi tanácsos, ipartestületi elnök.
Legfontosabb munkájának tartotta, hogy a jövő kornak megfelelő művelt, képzett iparosokat neveljenek.

Az ipar lemaradását a tanulók nevelésének hiányosságaiban, az alacsony oktatási rendszer színvonalában látta.
Az iskoláztatás évtizedes mulasztásait igyekezett pótolni.

1909-ben a testület, a hatóság közreműködésével megszervezte a munkás gimnáziumot.
1902 tavaszán úgy döntött az iparosság, hogy teljesen a maguk erejéből, Kása elnök támogatásával ipartestületi otthont építenek. Megvásárolták a lebontásra váró régi római katolikus templom anyagát 3010 koronáért. November 9-én ki is fizették Zsigrai János esperesnek. A régi templomtelket is megvásárolták.1903. május 18-án megkezdődött a munka, és 1903. november 11-én elkészült az épület.
Ő építette a Kása házat, a Kása-malmot is. 1906-1908. között részt vett a református gimnázium építésében.
Ő építtette a karcagi városházát, mely ma is városunk legszebb épülete.
 

Kása József  tervező építész emberségének a bizonyítéka a végrendelete: 

1. 50 000, azaz ötvenezer korona befizetendő, mint alapítvány a karcagi városi takarékpénztárhoz. Ennek évenkénti kamata minden évben kétszer, karácsony és pünkösd előtti héten kiosztandók a karcagi munkaképtelen szegény egyének között oly módon, hogy a kijelölést mindenkor a karcagi városi tanács végezze, legfőképp a teljes szegénységet és teljes rokkantságot méltányolva. A kiosztás pedig a karcagi ipartestület mindenkori elnökének jelenlétében történjen.

2. 10 000, azaz tízezer korona, mint alapítvány fizettessék be a karcagi városi takarékpénztárhoz. Ennek kamatait minden év július hó első napján fizettessék ki a karcagi római katolikus egyház mindenkori hitoktató segédlelkészének.

3. A karcagi római katolikus egyház belső felszerelésének céljára kifizetendő 14 000, azaz tizennégyezer korona. Ezen összeget a vezető lelkész - ez idő szerint esperes plébános úr - javaslata szerint a templom szükségleteire fordítsák, arról elszámolással tartoznak.

4. A karcagi ipartestületnek adományozok 30 000, azaz harmincezer koronát, mint az iparosok anyagszükségletére szolgáló alapot.

5. A karcagi református gimnázium tanintézetének - mint Kása József - alapként 20 000, azaz húszezer koronát, a rendes tanintézeti alapítványok elhelyezése és rendeltetése szerint.

6. A karcagi iparos tanonciskolának 10 000, azaz tízezer koronát, a tanonciskola iskolai felszerelési tárgyainak vásárlására, a tanonciskolai bizottság elhatározása szerint.

7. A polgári leányiskolának a szegény tanulók tandíjának pótlására 6 000, azaz hatezer koronát.

8. A karcagi Széchenyi Társas Körnek, a társas egylet adósságának törlesztésére 10 000, azaz tízezer koronát.

9. A városi gyári pénztárban hagyok 15 000, azaz tizenötezer koronát, szegény hadi árvák részére, lehetőleg iparos hadi árvák neveltetésére.


Atkári Szalay László 1921-től 1948-ig volt a karcagi római katolikus egyház esperes-plébánosa, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának és Karcag város képviselőtestületének virilis tagja, a római katolikus egyház tanácsának és iskolaszékének elnöke, egyházkerületi tanfelügyelő.
1916-ban a római katolikus templom tornyából három harangot rekviráltak el háborús célokra. Az elvitt harangok helyett a hívek közadakozásából új harangok készültek.
1924-ben 240 kg-os, 1927-ben 527 kg súlyú, 1928-ban pedig 844 kg-os.
A harangok felhúzása nagy ünnepségek között történt Szalay László szervezésében.

1924. augusztus 9-én a kormányzó úr őfőméltósága vitézi telkek átadásának ünnepségére Karcaga érkezett. Szalay László kat. esperes beszentelte a vitézi telkeket.
1928. június 3-án Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter meglátogatta az egyházakat, iskolákat, a polgári leányiskolát. A következő évben hetvenezer pengőnyi államsegéllyel és tekintélyes városi segítségadással a református egyház ötosztályos elemi iskolát építtetett, a kultuszminisztérium pedig a katolikus leánygyermekek részére emeletes, szép épületet, a zárdát emeltette, amelyben a tanítást apácák folytatták.
1928. július 1-jén alakult meg a Karcagi Öreg Diákok Szövetsége, melynek egyik elnöke dr. Kele István apát-plébános.
1944-ben Karcag város vezetősége Esztergomba menekült. Még a rendőrség is. Ezt bizonyítja a következő okirat:

"Karcag megyei város Polgármesteri Hivatalából 93. Om. Iz. 1944. Menetlevél
Kelet-Magyarország kiürítési kormánybizottságának rendeletére hivatkozva igazolom, hogy Esztergomba, ezen járművön, engedelmemmel, irányításom mellett utazik.
Karcag, 1944. október 8."

A római katolikus egyház ez időtájt is folyamatosan működött. Valu Balázs róm. kat. káplán tájékoztatta a lakosságot a front alakulásáról, utcáról utcára járva.
1944. december 21-én, a Kazinczy u. 12. sz. alatt - dr. Dósa Balázs lakásán - összeült a Karcagi Bizottság, és megválasztották a város előljáróságát.
Az FKP részéről a küldöttek között volt Papp Béla ref. lelkész és Szalay László róm. kat. esperes.

Orosz Pál 1945 tavaszán gyalogosan Karcagra jött, az új szolgálati helyére.
Szentmise közben Sz. L. esperes tájékoztatta, hogy a rendőrség figyeli, s így sürgősen távoznia kell Egerbe.
Ezt meg is tette, de csak úgy, hogy menet közben a berekfürdői templomban még szentmisét tartott. Itt tudta meg, hogy Valu Balázst sem nézi jó szemmel a város akkori vezetése.
Általában az egyházakat -ellenségként- kezelik.

1945 tavaszától egymás után alakultak az ifjúsági szervezetek. Karcagon a KALOT - már meglévő katolikus szervezet - mellett létrejött a MADISZ, a -felszabadulás- utáni, az -új rendet- szolgáló szervezet.
Zűrzavaros időket éltünk. Az egyházat és annak szervezeteit gyakran érték alaptalan támadások.
Például egy alkalommal az MKP azt táplálta a MADISZ-fiatalokba, hogy a KALOT-tagok a papjuk vezetésével támadást készítenek elő ellenük. Rágalom volt ez a javából. Annyit elértek, hogy testvért testvér ellen uszítottak. Mert előfordult, hogy egy-egy családból itt is, ott is voltak tagok.
Harag, ellenszenv azonban nem, hiszen voltak olyanok,  kik mindkét szervezet rendezvényein megjelentek.
Fölösleges volt az MKP ilyetén eljárása.
 

1945. november 4-én választásokat rendeztek. Döntő többséggel az FKP lett az első. A három, úgynevezett -nagy párt-, az MKP, az SZDP, az NPP együttesen sem kapott több szavazatot, mint az FKP. Azonnal vád érte az egyházakat. A klérus az oka az FKP győzelmének. Igaz ugyan, hogy ebben a szervezetben olyan egyének tevékenykedtek, akik emberségből, tisztességből, segítőkészségből, a közösségért végzett munkából mindig csak jelesre vizsgáztak, vonzották az embereket. Az FKP soraiban volt például Szalay László római katolikus esperes, Török Vince református esperes, Papp Béla református lelkész. Ennek láttán az MKP szerint különösen a klerikális reakció aktivizálódott. A szervezkedés bázisát a vallásos, hívő emberek és a KALOT-tagok alkotják, ezért azt meg kell szüntetni.
A kommunista párt a lakosság meggyőzése során összeütközésbe került az egyházakkal országszerte, így Karcagon is. Itt elsősorban a katolikus egyházzal. Bizonyíték az 1946. május 23-25-én megtartott -Népbírósági tárgyalás a reakciós, fasiszta katolikus lelkész, Orosz Pál ellen, kit már Bekölcéről hoztak Karcagra.
A vád ellene: a fasiszta rendszer kiszolgálása, a kommunizmus és az orosz nép elleni lázítás.
1945-től 1953-ig Orosz Pál többet volt letartóztatásban, rendőrségen, börtönben, fegyházban, mint szabadon. 1945-ben távoznia kellett Szoó Istvánnak, 1947-ben Valu Balázsnak, 1948-ban Tóth Antalnak, Szalay László esperesnek. 1949-ben Rubint Zoltánnak, Nagy Lászlónak, Badacsonyi Józsefnek, 1950-ben Simon Gyulának, 1951-ben Kocsis Ferencnek.

Az iskolai oktatás, az ifjúsági mozgalmak életével kapcsolatban még fölébredt a remény az emberekben egy demokratikus iskolai gyakorlat kialakítására.
A tantestületek főigazgatósága 1945. március 21-én kiadott körlevele szerint: -Közlöm az igazgatókkal, hogy az iskolát egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki.
A magam részéről helyesnek látom, hogy az iskola bekapcsolódik a kulturális és világ nézeti előadássorozatba.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy politikai párt - bármelyikről legyen is szó - a maga pártpolitikája részére igénybe vegye az iskolát, annak ifjúságát vagy testületét. (Ennek ellenére 1946-ban megszüntették a katolikus legényegyletet. A KALOT-székházat a MADISZ fiataljai erőszakkal foglalták el. Éjjel-nappal fegyveres őrök őrizték. Tehát a saját politikai céljaikra vették igénybe.)

Mai történetünket 1950-nel kell kezdeni. A magyarországi szerzetesrendeket feloszlatták, épületeiket, vagyonukat államosították. A vallás szabadsága kérdőjeles kifejezéssé vált. Sok éven keresztül kegyetlen korlátok közé szorítva küszködött az egyház, és annak minden tagja. Már akik még merészeltek azok lenni.
1989. október 23-án a Magyar Köztársaság módosított Alkotmánya a 60. §. (2) bekezdésében meghatározta a lelkiismereti és vallásszabadság lényegét.
Az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságot deklarálta.
Az ezzel kapcsolatos törvényerejű rendelet pedig lehetővé tette a szerzetesrendek működését Magyarországon.

A választások után a kormány az 1991. évi XXXII. törvényben határozott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.
A katolikus egyház bejelentette igényét a volt katolikus parókiára, a katolikus leányiskolára, a déli külvárosi iskolára a tanári lakással, a bereki papi lakásra és még több ingatlanjára.
A városi hitélet újraéledése és megerősödése napról napra tapasztalható. (Galsi János volt a plébános)
Karcag város társadalma elismeri és segíti a helyi egyházak működését.
Az egyházközség nagy elhatározása volt, hogy lelkipásztoráról Dr. Orosz Pálról nem csupán megemlékezik, hanem egy mellszobrot állít fel a templom kertben.
Ez el is készült széleskörű összefogással.

Államalapítónk szobra a templom kertben 2001. augusztus 20-ra készül el. Györfi Lajos szobrász alkotása. Méltó millenniumi emlék.
A Dél-külvárosi kápolnát a két osztályteremmel visszakaptuk használatra.
A kálváriát, mely az egyházközség nagy értéke, felújítottuk. Ez 1851-ben készült el, az ún. Szőlőshalmon a szabadságharc leverése után. Itt található az a harangláb, mely harangja tudatta, ha a katolikus városrészen meghalt valaki. A Mária szobrot Györfi Sándor készítette az eredeti alapján. Mária Jézus anyja, nem a keresztre tekint, hanem a város felé néz. Igen érdekes megoldás, mutatja, hogy égi édesanyánk mennyire aggódik értünk.

Az egyházközség a nehéz évtizedek után lassan építkezik, és keresi azokat a kereteket, melyek működését még szélesebb körben is lehetővé teszik.

Így működik a Keresztény Értelmiségiek csoportja, nem csak katolikusok részvételével.
Rendszeres összejövetelek szervezése, előadások, beszélgetések segítik a tagok és érdeklődők tájékozódását a mai világban.

A külvárosi kápolna épületében a Kolping család dolgozik. Betegszolgálat, szociális segítségnyújtás, tájékoztatás.
Galsi János áthelyezése után 2010. augusztus 1-től Gulyás Zsolt lett Karcag város plébánosa.
A Máltai Szeretetszolgálat kisújszállási csoportjával együtt szervezünk ruhaosztást, segítségnyújtást.

Szívesen vesszük, ha behozzák a plébániára használt eszközeiket, ruháikat, melyek még a rászorultaknak segítség lehet.

Szentmise a templomban 2011. augusztus 1-től minden vasárnap reggel 9 óra 30 perckor van.
Hittanórák plébánián szerda délután kettőkor.
Felnőttképzés egyéni megbeszélés alapján. Előkészítés szentségek felvételére.
Iskolákban lehetőség van hitoktatásra.
A katolikus plébános szervezésében hitoktatás folyik az iskolás kortól a legidősebb korig.
A szentmisék látogatottsága örvendetesen növekszik.

Dr. Orosz Pál (1907-1953) életútja:

Megrendelhető (link)

Nagy tudományos felkészültséggel, fiatalsága teljes tenni akarásával sok jót tett a városunkért, annak lakosságáért. Egyike volt azoknak a nagy személyiségeknek, akik a kultúrát is fellendítették. Prédikációi tanítottak, neveltek, az emberi lélek jobbulását szolgálták.

Dr. Orosz Pál Hevesen született 1907. április 6-án. Elemi iskolai tanulmányait Hevesen kezdte és fejezte be. Hamar kitűnt a többiek közül választékos szókincsével és tudásával. Tovább kellett tanulnia, de a szülei szegények voltak, nem tudták fizetni a tanulmányait. Így az egyház taníttatta. Gimnáziumba Mezőkövesdre járt. Érettségi bizonyítványát is ebben az iskolában szerezte. Ezután papi pályára lépett. Teológiai tanulmányait Egerben végezte. 1931. február 16-án szentelték pappá. Dévaványára helyezték. Ott iskolát építtetett a szegény gyermekek számára.

Karcagra 1934-ben került. Nagy buzgalommal kezdett egy iskola és templom építésébe a déli, külvárosi lakosok számára. A szegény családok gyermekeit sokszor saját fizetéséből taníttatta.

A régi parókia helyén katolikus gimnázium felépítését tervezte, de ezt a II. világháború meghiúsította. Leány- és legényegyletet is működtetett. Az idősebbekkel az olvasókörben találkozott. Berekfürdőn megszervezte és megkezdte a papi lakás és templom építését. 1934 és 1944 között Karcag környékén több tanyasi iskola épült a közreműködésével. A gettózás időszakában számos keresztlevelet adott ki és sok ember éltét így mentette meg. Élelmet is szállított a gettóba. Ezért feljelentették a rendőrségen és a nyilasoknál. De a vádra nem volt bizonyíték, ennek ellenéra Orosz Pál komoly meghurcoltatásban részesült.

1945. márciusában újból Karcagra érkezett, de hamarosan ismét letartóztatták. 1946. május 23-án, majd 25-én Népbíróság elé állították. Zárt tárgyalást rendeltek el, de a tömeg követelte a nyílt tárgyalást. A vád a következő volt: "A rendszer ellen és az orosz nép ellen lázított." Május 25-én a hatóságok engedélyezték, hogy Orosz Egerbe távozzon. Kijátszották a helyzetet és később úgy állították be, mintha Orosz Pál meg akart volna szökni. Később kiderült, hogy ebben a vádban ártatlan, így elengedték.

Dr. Czapik Gyula egri érsek mellé került titkárnak. Majd Bekölcére került 1945 őszén. 1947-ben doktori diplomát szerzett. 1946-ban a húsvéti szentmise után megkérte a híveket, hogy énekeljék el közösen a Himnuszt. A hívek meg is tették. Másnap Orosz már az egri várbörtönben találta magát. Később a vádat, egy barát közbenjárására, ejtették. Papi pályájának következő állomása Bélapátfalván volt. Itt 1947-1951 között dolgozott. Majd '51-ben Kenézlőre helyezték át.

1953. Június 29-én, 46 éves korában Kenézlőn hunyt el.


 



1946-os gyászjelentés
 

 
 
Karcag városában szolgálatot végző plébánosok kronológiai sorrendben:  

1771-1793

Illés Antal

1793-1802

Kónya Miklós

1802-1806

Ballók Mihály

1806-1809

Király István

1809-1815

Zbiskó Imre

1815-1829

Süle Mihály

1829-1832

Alavander Ferenc

1832-1846

Bathó János

1846-1858

Cseh János

1858-1865

Gömöry Ferenc

1865-1872

Répászky János

1872-1890

Debreczeni János

1890-1921

Zsigray János

1921-1948

Atkári Szalay László

1948-1959

Dr. Porubszky Géza

1959-1981

Debrei Ferenc

1981-1991

Vigh Béla

1991-1992

Buzgán József

1992-2010

Galsi János

2010-      

Gulyás Zsolt

 
Karcag városában szolgálatot végző káplánok kronológiai sorrendben:  

1

1853-1856

Deme józsef

2

1856-1857

Berzeviczy Antal

3

1857-1858

Zrinyi József

4

1865-1866

Farszky Ferenc

5

1866-1868

Belky József

6

1868-1870

Szedlák Károly

7

1870-1872

Makra Péter

8

1889-1890

Baráczius József

9

1895-1897

Pápay Lajos

10

1897-1899

Fincziczky Béla

11

18991901

Kovacsóczy Kornél

12

1901-1902

Dömötör György

13

1902-1906

Lukrits Károly

14

1906-1907

Csima Emil

15

1907

Danassy Gyula

16

1907-1908

Szilvássy Jenő

17

1908-1909

Mogán Ákos

18

1909-1915

Tárczy Albert

19

1915-1917

Rákóczy István

20

1917-1918

Müller Jenő

21

1918-1921

Andrássy László

22

1921-1926

Medgyesy Imre

23

1926-1928

Losonczy Géza

24

1928-1931

Bobovniczky Gyula

25

1931-1933

Kovács István

26

1933-1934

Lóczy Károly

27

1934

Gersenyi Péter

28

1934-1944

Orosz Pál hitoktató

29

1934-1936

Jakab István

30

1936-1937

Bódy István

31

1937-1940

Verrasztó József

32

1940-1941

Serfőző Antal

33

1940-1941

Hinár András

34

1941-1947

Valu Balázs

35

1941-1945

Szoó István

36

1946-1948

Tóth Antal

37

1947-1949

Rubint Zoltán

38

1948-1949

Nagy László

39

1948-1949

Badacsonyi József

40

1949-1950

Simon Gyula

41

1949-1954

Nagy István

42

1950-1951

Kocsis Ferenc

43

1951-1952

Koppány Béla

44

1952-1957

Kaszap Béla

45

1954-1955

Kartal Ernő

46

1955-1956

Barnácz György

47

1956-1957

Túróczy Sándor

48

1957

Szabó Ferenc

49

1957-1961

Kalapos József

50

1961-1962

Kis Tibor

51

1962-1963

Magyar László

52

1963-1964

Könyves Tóth Gábor

53

1964-1966

Dr. Balpataki Béla

54

1966-1968

Szita Imre

55

1968-1969

Szabó János

56

1969-1970

Ferencz János

57

1970

Dobos László

58

1970-1971

Mezei András

59

1971-1972

Szabó József

60

1972

Bajnok László

61

1972-1974

Witkowatz Károly

62

1974-1977

Léka Endre

63

1977-1979

Tóth József

64

1979-1981

Lengyel István

65

2016.09.01-2017.01.09

Holló Gábor Diakónus szolgálat

66